Az okosotthon eredete – 3 dolog, amiről valószínűleg még sosem hallottál!
Nyugat-Európában már egyre népszerűbb, hazánkban azonban még csak most kezd elterjedni az okosotthon, vagyis az intelligens otthon fogalma.
Ha megnézünk egy kelet- és egy nyugat-európai példát (összevetve) jól látható a különbség: míg a cseh piacon az új építésű házak alig 5%-ba kerül okosotthon rendszer, addig a pár évvel előttü(n)k járó Németországban ez az arány 40%-nál is magasabb (forrás: HVG, Okosotthon melléklet, 2014).
Látva a technológia gyors fejlődését, már nincs messze az az idő, amikor nem csak telefonunkról, hanem házunkról is elsüthetjük azt a poént, hogy okosabbak, mint mi. Egy lakás okosotthonná való alakításához számtalan lehetőség közül választhatunk – legyen szó akár vezetékes, vagy vezeték nélküli megoldásokról.
Az pedig mindenképpen jó hír, hogy az okosotthonhoz ma már nem óriási tőke, csak némi tájékozódás szükséges.
Mit jelent az okosotthon?
Az okosotthon az igényeinkhez tökéletesen idomuló automatizált rendszer, melyben az elektromos eszközök a szokásainkhoz alkalmazkodva szinte önálló életet élnek.
Hogyan fejlődtek az okosotthonok?
Akármilyen hihetetlen, de az első kapcsolódási pont Tesla távirányítós szerkezete, még 1889-ből.
A második kapcsolódási pont 1966-ra tehető, amikor Jim Sutherland mérnök kifejlesztette az első otthont vezérlő számítógépet. A feltaláló és fejlesztő az ECHO IV. nevet választotta termékének, amely sajnos sohasem került kereskedelmi forgalomba
Ez a forradalmian új kütyü már képes volt a lakás hőmérsékletének szabályozására, ki tudta kapcsolni az egyes elektromos készülékeket. A ma már alapfunkciónak tekinthető tulajdonságokon túl, az ECHO IV.-nek voltak extrái is. Képes volt például ételrecepteket tárolni, majd ezek tartalmát figyelembe véve, bevásárlólistát állított össze a családnak.
Már 1966-ban tudta a készülék az időjárás-előrejelzést, ami valószínűleg abban az időben is hasznos információnak tűnt, és számos területen fel lehetett használni a kapott adatokat. Az alapszolgáltatásokon túl üzenetküldési és üzenet továbbítási lehetőség is rejlett benne.
A harmadik:
1998-ban Watfordban elkészül az első bemutató jellegű okosotthon, amit ma valószínűleg showroom-nak hívnánk. Ebben az okosotthon ’műhelyben’ a technika akkori minden vívmányát felsorakoztatták, így került górcső alá az automatizálás, a fűtésszabályozás és a világítás-vezérlés. A fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek a biztonságra is, ami egy okosotthon tekintetében talán az egyik legfontosabb szempont a kényelem, és az energiamegtakarítás mellett.
A watfordi okosotthon kapott egy öntöző rendszert is, melynek működése a talajnedvességtől függött. Sőt, ez az okosotthon rendelkezett még egy úgynevezett zártrendszerű kamerarendszerrel is.
Ugye, hogy az okosotthon nem is modern úri huncutság? 🙂