Minden lakás (és persze iroda) esetében kiemelten fontos a szellőztetés. Elsősorban a közérzetünk és az aktivitásunk miatt oda kell figyelni, hogy az elhasznált levegőt adott időközönként, vagy akár folyamatosan friss levegőre cseréljük az érintett helyiségekben. Másodsorban a lakás szempontjából is fontos, hogy a párásabb, szennyezett, „rossz” levegő időről időre frissüljön, elkerülve ezzel a nem kívánt párakicsapódást és nemkívánatos vírusok elterjedését.
A szellőztetés mértéke függ a helyiség méretétől, az ott tartózkodó emberek (és persze háziállatok) számától és a helyiségek funkciójától is (pl. nappali, háló, konyha, fürdő…stb.). Teljesen általánosan elmondható, hogy egy lakás belső terének levegőjét javasolt 1-2 óránként teljes mértékben lecserélni, vagyis az elhasznált levegőt kiengedni, vagy elszívni, a helyére pedig friss levegőt beengedni, vagy befújni.
A legegyszerűbb megoldás a nyílászárók nyitása és zárása megfelelő időközönként. Az időjárástól függően ezt mindig más-más időtartamra és módon, mértékben érdemes megtenni. Ha semmilyen szellőztetés nincs a lakásban, akkor erre érdemes odafigyelni.
Az egyik legkomplexem megoldás pedig, amikor komplett, hővisszanyerős szellőztetés kerül kialakításra. Ilyenkor nincs szükség az ablakok nyitogatására, ez egy modernebb, energiahatékonyabb, nem utolsó sorban pormentesebb és kényelmesebb megoldás a friss levegő utánpótlásra.
Ilyen esetben a kialakításhoz szükséges légtechnikai számításokat, – úgy, mint az elszívások, a befújások (vagy légbeeresztők) számának, helyének és keresztmetszetének meghatározását, a szükséges gép teljesítmény-igényét, …stb. – bízzuk szakemberre. Ha valaki komplett rendszer kiépítésére szánja rá magát, abban az esetben azt mindenképpen szakcéggel terveztesse meg! Az ilyen rendszerekhez kiterjedt csőhálózat tartozik, melyet a terveknek megfelelően az épület szerkezetéhez/szerkezetében szerelve helyeznek el, majd a látszó részeket legtöbb esetben valamivel eltakarják az esztétikum miatt. Ebből adódik, hogy leginkább az új lakások esetében lehet ebben gondolkozni, hacsak valaki egy új építéssel felérő felújítást nem hajt végre az otthonában.
A jó hírem azoknak, akik a komplex megoldást nem tudják vagy akarják választani, hogy van a fenti két megoldás között köztes lehetőség. Nyílván kompromisszumokkal, de több lehetőség is számításba jöhet. A választást jellemzően két dolog befolyásolja: a szükséges elképzelés gépészetének kialakítási lehetősége és a természetesen ennek az anyagi ráfordítási költsége.
Meglévő otthonok esetében sokszor pont a kialakítási nehézségek miatt fel sem merül a hővisszanyerős szellőztetés lehetősége, illetve a „légtechnika” kimerül egy konyhai szagelszívó, valamit egy fürdőbe/WC-be szerelt elszívó ventilátor beszerelésével. Viszont, – és akkor itt és most emeljük ki ennek is a pozitívumát, – ha már legalább ennyi elkészül, akkor máris egy kedvező állapotból lehet továbblépni egy „fejlettebb” szellőztetési lehetőség irányába. Ezzel ugyanis egy lépéssel előrébb vagyunk ahhoz, hogy még egy kicsi ráfordítással, még jobban átgondolt működtetést és így jobb levegő minőséget biztosítsunk a lakásunkban.
A konyhánál maradva: a szagelszívó csak akkor induljon el, ha egy távolabbi nyílászáró nyitva van, illetve azon, vagy a falban van egy nem elzárható, megfelelő légkapacitással rendelkező légbeeresztő (ami kimegy az tudjon máshol bejönni, mert úgy is be fog jönni előbb vagy utóbb, csak nem mindegy, hogy milyen úton-módon).
Fürdőszobába: az ide szerelt elszívó mind a pára, mind a kellemetlen szagok elszívása miatt fontos. Ezek legtöbb esetben önálló vezérléssel szerelt ventilátorok, lámpa felkapcsolásra, vagy magas párára indulnak, és a kívánt páratartalom elérése és/vagy a beállított túlfutás idő után kapcsolnak ki. Alapvető működési funkciójuknak betudhatóan ezek az elszívók „fittyet hánynak” a lakás többi helyiségének levegő minőségére. Egyébként pont erre valók, nem is kell(ene) mást elvárni ezektől.
Ámde, okosotthon vezérléssel ellátva mégis tovább lehet lépni, a megoldás pedig költséghatékony! Mi lenne, ha adott időközönként, vagy egy gombnyomásra adott beállított időtartamra akkor is elindulna a ventillátor, ha pont a fürdőben nincs senki és a pára sem magas… elindulna egy gépi automata szellőztetés anélkül, hogy légtechnikai csőhálózatot építenénk, és komolyabb anyagi kiadásba vernénk magunkat.
Persze sok minden másra is oda kell figyelni: legyen a kinti helyiségekben légbeeresztő, tudjon a levegő a fürdőbe beáramlani, ne legyen zavaró a ventilátor hangnyomás szintje, viszont legyen relatív magas a légszállítása (90m3/h). Ha több helyiség is el van látva ilyen ventilátorral, vagy központilag egy nagyobb ventilátor működik, akkor ezzel egész kellemesen meg lehet mozgatni a levegőt, és a felszerelt légbevezetőn beáramló levegő máris segít abban, hogy jobb minőségű levegő legyen a lakásban. Ez az időszakos szellőztetést nem helyettesíti és nem váltja ki a komplett rendszereket, de tekinthető egy köztes megoldásnak, ami költséghatékony és mégis sokkal több annál, mintha semmit sem tennénk a szellőztetés érdekében.
Ilyenkor nem marad más, mint a kézi szellőztetés, aminek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.